Baka András lett Magyarország új köztársasági elnöke
Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén 140 igen, 6 nem szavazattal és nulla tartózkodással, titkos szavazáson köztársasági elnökké választotta a Tisza Párt jelöltjét, Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét. A 73 éves jogtudós Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke, egyben a rendszerváltás óta megválasztott legidősebb államfő (Telex, Portfolio, Blikk). A jelölésről a Tisza-frakció szombaton döntött, a végső körben három név maradt versenyben, az ajánlásokat Bujdosó Andrea frakcióvezető hétfőn adta be (Telex, Portfolio). A megválasztásról szóló határozat kedd este megjelent a Magyar Közlönyben; a határozat elfogadásakor hatályba lépett, de az új államfő csak augusztus 19-én lép hivatalba (Telex, VG).
„Nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra” – az első államfői beszéd
Baka András beiktatási beszédében helyzetértékeléssel kezdett: szerinte a nemzet egy generációnyi időt vesztegetett el, és az ország a rendszerváltás éltanulójából a sereghajtók közé süllyedt. Az elmúlt közel két évtizedet olyan válságként jellemezte, amely a jogállamot, a gazdaságot, az államháztartást, az energiaellátást, a vízgazdálkodást és a közlekedést egyaránt érinti, az egészségügy, az oktatás és a gyermekvédelem állapotát pedig „régóta ismerten tragikusnak” nevezte (Portfolio). Kijelentette, hogy a jogsértéseket fel kell tárni és a közpénzfelhasználást ellenőrizni kell, de „nem építhetjük az új Magyarországot a bosszúra”, és a szembenézést sem lehet elkerülni (24.hu, Népszava). A felkérés vállalását azzal magyarázta, hogy az ország az alkotmányosságról és a közösségről szóló komoly gondolkodást igénylő időszakhoz érkezett, és úgy fogalmazott: a nemzet egységének kifejezése pártpolitikai semlegességet jelent, de nem értéksemlegességet (Index, 24.hu). Elemzések szerint a beszéd nem szokványos volt: nyíltan elítélte az előző rendszer hatalomgyakorlását, ugyanakkor az új hatalomnak is üzent (Telex).
A Fidesz és a KDNP kivonult, Tatán koszorúzott
A Fidesz és a KDNP frakciója sem a választásban, sem a beiktatáson nem vett részt. Közleményükben a keddi elnökválasztást „a rendszerváltás utáni magyar demokrácia mélypontjának” nevezték, mert szerintük Sulyok Tamás megbízatását a Tisza önkényesen és illegitim módon szüntette meg, így az új államfő megválasztása is illegitim (24.hu, HVG). A szavazás idején a frakció tagjai Tatán, az 1956-os forradalom vértanúinak emléktáblájánál koszorúztak, megemlékezve a tatai sortűz áldozatairól (Telex, Index, Magyar Nemzet). Bóka János frakcióvezető szerint Baka megválasztása „1956 örökségének megcsúfolása”, és méltatlan a tisztségre (Origo, 24.hu). A kritikák hátterében az 1956-os tatai sortűz ügye áll: a strasbourgi bíróság 2008-ban Korbely Jánost felmentette, és ezt az ítéletet Baka András is támogatta (HírTV). A Tisza tatai képviselője, Sopov Ildikó Éva erre azt válaszolta, hogy éppen a Fidesz támadja Bakát, miközben korábbi kampányfőnöke más megítélés alá esett az ügyben (24.hu).
Bóka: a Fidesz orvosolni akarja az „illegitim helyzetet”
Bóka János a Partizán keddi interjújában azt mondta, a Fidesz távlati politikai célja a köztársasági elnök megválasztásával kapcsolatos, általuk illegitimnek tartott helyzet rendezése, de erre csak „a megfelelő jogi és politikai felhatalmazás” birtokában kerülhet sor. Álláspontja szerint Baka államfővé választása ellentétes a jogállamisági standardokkal és alaptörvénysértő; mivel a Tiszának kétharmados többsége van, a helyzet megoldása egyelőre „elméleti probléma” (ATV, HVG). A frakcióvezető a saját pártjáról is beszélt: szerinte a Fidesz az „ősrobbanás utáni kezdeti időszakban” van, a párt jövője képlékeny, és nem biztos, hogy a korábbi stratégia működőképes lesz (24.hu, Telex). Személyes véleményeként azt is megfogalmazta, hogy a 2020 és 2026 közötti veszélyhelyzeti kormányzás „egy nagyobb alkotmányossági kísérlet” része volt (HVG).
Csütörtökön az Alkotmánybíróság dönt az alaptörvény-módosításokról
Az Alkotmánybíróság csütörtökön, teljes ülésen tárgyalja a Fidesz–KDNP négy beadványát, amelyek az alaptörvény tizenhatodik és tizenhetedik módosításának egyes rendelkezéseit támadják. A beadványok kérik annak a passzusnak a megsemmisítését, amely azonnali hatállyal megszüntette Sulyok Tamás elnöki mandátumát, továbbá kifogásolják a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, az Integritás Hatóság kibővített jogköreit és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolásának lehetőségét (Index, Origo, Mandiner). A testület ítélkezési szünet idején ül össze, és részben a saját tagjainak sorsát meghatározó szabályokról kell döntenie (HVG). A döntésnek pénzügyi tétje is van: az uniós források felszabadításához elfogadott reformtörvényről is szó van, miközben az RRF-források lehívásának határideje augusztus végén lejár (Klubrádió).
Gyógyszer-áfamentesség és a legfőbb ügyész távozása
A parlament rendkívüli eljárásrendben, a házszabálytól eltérve fogadta el az áfatörvény módosítását: szeptember 1-jétől a vényköteles gyógyszerek áfája 5 százalékról nullára csökken, és áfamentes lesz a vényköteles orvosi radioaktív izotóp, valamint az egészségügyi oxigén is. Az intézkedés a korábbi kormányzati tájékoztatás szerint évi 7 milliárd forintba kerül a költségvetésnek (Index, Népszava). Az Országgyűlés 146 igen szavazattal, 44 tartózkodás mellett arról is döntött, hogy Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész lemondási ideje augusztus 25-én ér véget – a törvény szerinti hat hónap helyett, magának a lemondó ügyésznek a kérésére (24.hu, Origo).
Köznevelési törvény: visszatér a sztrájkjog és az iskolai autonómia
A parlament elfogadta a köznevelési törvény módosítását, amely eltörli a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályokat, ugyanakkor meghatározza a sztrájk alatt kötelezően ellátandó feladatokat. A nevelőtestületek visszakapják a hatáskörüket a pedagógiai program, az SZMSZ és a munkaterv elfogadásához, nagyobb beleszólásuk lesz az igazgatók kinevezésébe, az igazgatók munkáltatói jogköre pedig helyreáll (Telex). A Szülői Hang Közösség üdvözölte az iskolai autonómia visszaállítását, de csalódottságát fejezte ki, amiért a szülői szempontokat nem vették figyelembe (Népszava). A parlament ugyanezen az ülésen több más javaslatot is elfogadott, köztük az egészségügyi adatkezelést érintő módosításokat (Index).
Kizárták Mészáros Lőrinc cégét az uniós hálózatfejlesztési pénzekből
A Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága augusztus 10-i ülésén úgy döntött, hogy az átláthatósági követelmények nem teljesítése miatt kizárja az Opus Titász Áramhálózati Zrt.-t az RRF-ből meghirdetett hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból. A Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó cég korábban két pályázaton nyert, a döntéssel több tízmilliárd forintos támogatást vontak vissza (Telex, HVG). Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter szerint az ok az államháztartási törvény szerinti átláthatóság hiánya volt, a minisztérium tudomásul vette az MFB döntését (VG). Elemzés szerint a cég egyetlen pályázati körben az 540 milliárdos keret nagyjából egynyolcadát vitte volna el, és ha az állam tényleg komolyan veszi az átláthatósági szabályokat, az több más szereplőt is súlyosan érinthet (444.hu). Az Opus részvényei a bejelentésre estek (VG).
Feljelentés Orbán Viktor közösségi médiás szerződései miatt
A Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miután átvizsgálta a volt miniszterelnök közösségi médiás megjelenéseiről kötött szerződéseket. A kormány közlése szerint a cég 2022 óta, 44 hónap alatt bruttó 4,2 milliárd forint közpénzt kapott a Kabinetirodától fotókért, videókért és médiafigyelési összefoglalókért, közbeszerzési eljárás mellőzésével (Telex, Economx). A Miniszterelnökség szerint ez nemzetközi összevetésben is legalább háromszoros túlárazás (HVG). Az érintett cég, a Triton Communications tulajdonosa Kaminski Fanny, Orbán Viktor korábbi sajtótanácsadója, aki szerint minden szerződéses vállalását teljesítette, és „büszkeség a meghurcoltak közt az elsők között lenni” (Telex, Népszava). Havasi Bertalan és a Fidesz politikai támadásról beszélt (HVG, Demokrata).
Hatvanpuszta: 5,72 millió forint bírság műemlékrombolás miatt
A kormányhivatal 5,72 millió forintos bírságot szabott ki Orbán Viktor édesapjára, mert Hatvanpusztán védett műemlék épületeket bontottak el, más elemeket – szökőkutakat, díszmedencét, kertkaput – pedig engedély nélkül építettek fel. Bontást a hatóság nem rendelt el (24.hu, 168.hu, Economx). Hadházy Ákos, aki korábban feljelentést tett az ügyben, úgy értékelte, hogy a hatósági döntés hivatalos dokumentum arról, hogy műemléket szándékosan és teljesen leromboltak, és a Btk. szerint ez egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető (Népszava, HVG).
„PhD-gyár” gyanúja a Pécsi Tudományegyetemen
Vizsgálat indult a Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskolájának akkreditációjával és képzésével kapcsolatban, miután Barcsi Tamás filozófus, jogi kari tanszékvezető docens azt állította, hogy az iskola „PhD-gyárként” működik, vezetői kapcsolatépítésre használták befolyásukat, és fideszes, valamint KDNP-s politikusok is érdemtelenül szereztek ott fokozatot (Telex, Forbes). Az egyetem megerősítette, hogy egy júniusban elrendelt tudományetikai vizsgálat július 30-án lezárult, és a rektor az október eleji szenátusi ülésen előterjeszti a doktori iskola megszüntetését (Index, 24.hu).
Roma holokauszt-megemlékezés: ezúttal a Mi Hazánk is felállt
A keddi rendkívüli ülés elején a képviselők egyperces néma felállással emlékeztek a roma holokauszt áldozataira – a hétfői vita után ezúttal a Mi Hazánk jelen lévő képviselői is felálltak, Dúró Dóra és Novák Előd viszont nem volt az ülésteremben (444.hu, 24.hu). Toroczkai László szerint nem a megemlékezés tartalmával, hanem a formájával és házszabálysértéssel volt problémájuk; napirend előtti felszólalásában élesen kritizálta a kormánypártot, és az államfőválasztás miatt is támadta a Tiszát, mert szerinte nem volt érdemi frakcióvezetői egyeztetés a jelöltről (Index, Index). A parlament ugyanezen az ülésen felfüggesztette a másfél éve ittasan vezető tiszás képviselő, Varga Lőrinc Mihály mentelmi jogát, Takács Péterét és Toroczkai Lászlóét viszont nem (444.hu).
Paks, Duna, útfelújítás – kormányzati bejelentések
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy szerdán a Paksi Atomerőműben tartanak kormányülést, és olyan beruházásról döntenek, amely hosszú távon kezeli az alacsony dunai vízszint okozta fennakadásokat; részleteket egyelőre nem közölt (Telex, 444.hu, Forbes). Az erőműben a Duna szintjének 19 centis emelkedése után ismét két turbina termel (Economx). Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint idén 210 helyszínen, 570 kilométeren újul meg országos fő- és mellékút közel 149 milliárd forintból, ennek 57 százaléka TOP Plusz uniós forrásból (Index). Az V. kerület fideszes polgármestere, Szentgyörgyvölgyi Péter nyílt levélben tiltakozott Vitézynél és Karácsony Gergelynél az ellen, hogy több belvárosi köztér vagyonkezelése a fővároshoz kerülne (HVG, Economx).
Nyomozás az Országos Mentőszolgálatnál
Nyomozók jelentek meg kedden az Országos Mentőszolgálat két budapesti telephelyén, ahol a mentőautók beszerzésével és javításával kapcsolatos iratokat, számlákat és adathordozókat foglaltak le. Az OMSZ-nél nemrég átfogó átvilágítás indult; a nyilvános adatok szerint az elmúlt évek több milliárdos mentőautó-tenderein alig volt verseny (Népszava, HVG).
További belpolitikai fejlemények
Több mint kétszáz művész – köztük Cserhalmi György, Reisz Gábor és Pálfi György – nyílt levélben kérte az oktatási minisztériumot, hogy az SZFE kuratóriumi tagjainak kijelölésénél vegyék figyelembe az egyetem 2020-as modellváltás utáni helyzetét, és ne fogadják el a szenátus ajánlásait (Index, 24.hu). Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint a kutatóhálózat jelenlegi vezetése nem élvezi a kutatóközösség bizalmát, az átszervezésre vonatkozó javaslatot ősszel, várhatóan szeptemberben benyújtják (Klubrádió); a miniszter Tusványos közpénz nélküli életképességét is firtatta Németh Zsolt felszólalása után (Telex). Fideszes és ellenzéki képviselők nyílt levélben bocsánatkérést kértek Lannert Judit oktatási és gyermekügyi minisztertől a nők munkájáról tett kijelentése miatt (Index, HírTV). Márki-Zay Péter szerint Matolcsy Ádámnak az MNB-ügy után nem vezérigazgatói székben, hanem előzetesben kellene lennie (Index). A Magyar Államkincstárt érő kibertámadásról a Népszava szerint a támadók az agrártámogatásokon túl a nyugdíj- és családtámogatási rendszert is elérhették, a hivatal nem válaszol a kérdésekre (Népszava). Tatabányán elmarad az augusztus 20-i tűzijáték a csapadékhiány miatt, az állami ünnepségek szervezésében pedig szerződésfelmondások történtek (Portfolio). Szerdán a benzin ára változatlan marad, a gázolaj bruttó 6 forinttal drágul (Portfolio).
Kulcsszavak: Baka András,köztársasági elnök,Fidesz,KDNP,Bóka János,Magyar Péter,Alkotmánybíróság,Alaptörvény,Sulyok Tamás,Tisza,Országos Mentőszolgálat,Hatvanpuszta,Hadházy Ákos,Mészáros Lőrinc,Pécsi Tudományegyetem,Kaminski Fanny,Matolcsy Ádám,gyógyszeráfa,Radnai Márk,Vitézy Dávid,tatai sortűz,Mi Hazánk,MÁK kibertámadás,SZFE,üzemanyag
5.88 kredit · Generálta: kiro-cli / claude-opus-5